IJOTEN
Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia Alkotmányjog rovatának szerkesztői
tisztelettel meghívják Önt az
Internetes Jogtudományi Enciklopédia Versenyjog rovatának
Első Műhelyvitájára
A rendezvény időpontja: 2026. november 04. (szerda) 15:30 óra
Helyszíne: PPKE Mikszáth téri épület (Sophianum) 203-es terem
Barnóczki Dávid (kutató, Versenypolitikai és Jövőgazdasági Kutatóközpont; ügyvéd)
Gazdasági válságok és versenyjog
Absztrakt: A tanulmány azt vizsgálja, hogyan reagál az uniós és a magyar versenyjog a gazdasági válságokra, és milyen mozgástere van a bajba jutott vállalkozásoknak. Három területet elemez: a kríziskartelleket (EUMSZ 101. cikk, Tpvt.), az eltűnő vállalkozás doktrínáját a fúziókontrollban, valamint a válság idején nyújtott állami támogatásokat. A joggyakorlat (pl. Stichting Baksteen, Synthetic Fibers, Ír marha ügy) azt mutatja, hogy a kríziskartellek mentesülésére kicsi az esély, a válsághelyzet legfeljebb a bírság kiszabásakor számít enyhítő körülménynek. Az eltűnő vállalkozás védekezést a hatóságok csak ritkán, szigorú feltételek mellett fogadják el. Az uniós válságkezelés fő versenyjogi eszközévé így az állami támogatás vált, a pénzügyi válságtól a világjárványon át az orosz–ukrán háború gazdasági következményeiig.
Juhász Dorina (főtanácsadó, Alkotmánybíróság)
Megállapodás és összehangolt magatartás a versenyjogban
Absztrakt: A tanulmány az EUMSz. 101. cikk (1) bekezdése és a Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerinti versenykorlátozó megállapodás és összehangolt magatartás fogalmát, valamint e tényállási formák elhatárolását vizsgálja az uniós és a magyar joggyakorlat tükrében. Az uniós ítélkezési gyakorlat alapján bemutatja, hogy a megállapodás és az összehangolt magatartás ugyanannak az összejátszásnak eltérő intenzitású változatai, amelyek határait az akarategyezség követelménye, illetve az önálló piaci magatartás elve jelöli ki. Kitér a bizonyítás kettős szerkezetére, az egyeztetést követő piaci magatartásra vonatkozó megdönthető vélelemre, a nyilvános elhatárolódás követelményére, valamint az egységes, komplex, folytatólagos jogsértés doktrínájára. A tanulmány következtetése szerint a magyar versenyjog az uniós dogmatika recipiense, de nem egyszerű másolata: a Tpvt. szövegezése önálló jogalkotói megoldás, értelmezése azonban következetesen az uniós esetjogot követi.
Schlett István Olivér (doktorandusz, PPKE JÁK)
A csekély súlyú versenykorlátozások kivétele
Absztrakt: Ahhoz, hogy egy magatartás az EUMSZ 101. cikke alapján elmarasztalható legyen, nem elég, hogy célja vagy hatása a verseny korlátozása: azt is bizonyítani kell, hogy a versenyt érzékelhetően érinti. Ha ez nem teljesül, csekély súlyú versenykorlátozásról van szó, amely nem vonhat maga után versenyjogi szankciót. A szócikk bemutatja a fogalmat, a Bizottság döntési gyakorlatát és közleményeit (a legújabbat is), az uniós bíróságok joggyakorlatát, valamint a csekély súlyú versenykorlátozások magyarországi megítélését.
